Jobbik Magyarországért Mozgalom

Menü

"Feladatunk tehát kettős: hitet adni a bátortalanoknak, hogy többen tudjunk adni. És adni a gyűlölködőknek, hogy a Szeretet vezérelje őket is. És ha ebből csak egy keveset is megvalósítasz, elmondhatod: Most már érzem, tudom, érdemes élni. És ha most vége lenne, azt mondanám: érdemes volt! "

       KATOLIKUS EGYHÁZ

      REFORMÁTUS EGYHÁZ

      EVANGÉLIKUS EGYHÁZ

      ŐSMAGYAR VALLÁS

Elérhetőség

E-mail: 17.kerulet@jobbik.hu
-----------------------------------

Telefon: 70/ 379-9011
-----------------------------------

Postacím: 1113 Bp., Villányi út 20/a
-----------------------------------

Központi telefon: (1) 365-14-88
-----------------------------------

Központi e-mail: info@jobbik.hu

A Magyar Katolikus Egyház

Rákosi Espereskerület
Védőszent: Szent Erzsébet

Esperes: Snell György c. apát, Bp.-rákoskeresztúri plébános
H. esperes: Nagy Zoltán Bp.-sashalmi plébános

1. Budapest-Árpádföld (Szent Anna) plébánia,
1162 Állás u. 66. Tel: 403-4929
Plébános: ellátja a sashalmi plébánia

2. Budapest-Cinkota (Mária Magdolna) plébánia,
1164 Batthyány Ilona u. 21. Tel/Fax: 400-2026, E-mail: cinkota-sztmmpl@tar.hu, honlap: tar.hu/cinkota-sztmmpl
Plébániai kormányzó: Sándorfi István, E-mail: sfi-at-katolikus.hu

3. Budapest-Mátyásföld (Szent József) plébánia, 1165 Pilóta u. 27. Tel/Fax: 407-2855
Plébános: Dr. Bátorfi Béla pápai prelátus, érseki tanácsos, E-mail: bbatorfi-at-freemail.hu

4. Budapest-Rákosszentmihály (Szent Mihály) plébánia, 1161 Templom tér 3. Tel/Fax: 405-5869, E-mail: szmihaly-at-tzteam.hu, honlap: tzteam.hu/sztmihaly
Plébános: Horváth Zoltán a hivatásgondozás referense
Diakónus: Hernád Sándor

Fájdalmas Szuzanya templomigazgatóság, 1161 Csömöri út, Iskola u. 8. Tel: 405-3403
Templomigazgató: a plébánia látja el

Szent Imre templomigazgatóság, 1162 Ida u. 91. Tel: 405-3281
Templomigazgató: Ormai Imre c. esperes, ny. plébános (váci egyházm.)

5. Budapest-Rákoscsaba-(Nepomuki Szent János) foplébánia, 1171 Péceli út 229-231. Tel/Fax: 256-8532
Plébános: Dr. Mandula József é. esperes

6. Budapest-Rákoscsaba-Újtelep (Szent Erzsébet) plébánia, 1171 Szabadság sugárút 39. Tel: 258-4074
Plébános: Érszegi Gábor

7. Budapest-Rákoshegy (Lisieux-i Szent Teréz) plébánia, 1174 Kép u. 15. Tel/Fax: 258-5331
Plébános: Kiss István váci kanonok, é. esperes

8. Budapest-Rákoskeresztúr (Szent Kereszt Felmagasztalása) plébánia, 1173 Pesti út 136. Tel: 256-3453
Plébános: Snell György c. apát, esperes
Káplán: Dankó Ferenc, Tel: 256-3453

Rákoskeresztúr-Madárdomb Szent Pál templom 1173 Lázár deák u. 13/a. Tel: 256-1872

9. Budapest-Rákosliget (Magyarok Nagyasszonya) plébánia, 1172 Hosök tere 1. Tel/Fax: 257-9427
Plébános: Kiss József váci kanonok, é. foesperes

10. Budapest-Sashalom (Krisztus Király) plébánia, 1163 Sasvár u. 23. Tel/Fax: 403-4929
Plébános: Nagy Zoltán h. esperes, E-mail: nagyzoli-at-posta.net

LINKEK
AZ EGYHÁZ KÖZPONTI HONLAPJA

GONDOLATOK HONLAP
TALENTUM
HITÉLET
KATOLIKUS.LAP.HU

A Magyar Református Egyház

(Kálvin Kiadó, 1999. Összeállította és írta: Dusicza Ferenc) A Magyarországi Református Egyház a történelmi egyházak között - a katolikus egyház után - számarányában a második helyet foglalja el. A reformáció magyarországi, kálvini ága két hitvallást fogadott el Debrecenben 1567-ben, a Heidelbergi Kátét <../dokument/heidkate.htm> és a II. Helvét Hitvallást <../dokument/helvet.htm>. Innen, az 1567-es Debreceni Zsinattól számoljuk a magyar református egyház létét. A presbiteriánus egyházak között ez az egyetlen egyház, ahol püspökök álltak és jelenleg is állnak világi elnöktársukkal, a fogondnokokkal az egyházkerületek élén. Az egész világon ma mintegy három és fél millió magyar reformátust tartunk nyilván. Ebbol mintegy kétmillióan élnek Magyarországon, másfél millióan a különbözo országokban. Az elso világháborút követoen Magyarország területvesztésével együtt számos magyar egyházrész, így az egész Erdélyi kerület és gyülekezetek csoportjai kerültek határainkon kívülre. Ezek osi lakhelyükön élnek ugyan, de idegen nyelvi és vallási környezetben folytatják életüket. Az Amerikai Egyesült Államokban két különbözo egyházi szervezetben, összesen hetven magyar református gyülekezet él. Ezenkívül Kanadában, Nyugat-Európában, Ausztráliában, Latin-Amerikában élnek magyar reformátusok. A környezo országokban és a világon szétszórtan élo magyar reformátusokkal egyházunk, a Magyarországi Református Egyház szoros testvéri kapcsolatokat tart, részben a Magyar Reformátusok Világszövetsége, részben a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának keretei között. Ma az ország tízmilliós lakosságának körülbelül 21 százalékát teszik ki a reformátusok. Az 1200 gyülekezet négy egyházkerületben, illetve 27 egyházmegyében él.

Kerületi egyházközség

Rákoscsabai Református Egyházközség
1171 Budapest, Rákoscsaba u. 2. 257-7356
Dr. Füzesi Zoltán lelkész

Rákoshegyi Református Egyházközség
1174 Budapest, Szabadság u. 26
Balogh Tamás református lelkipásztor

Rákosligeti Református Egyházközség
1172 Budapest, XV. utca 1. 258-0376
Szombathy Gyula lelkész

LINKEK
AZ EGYHÁZ KÖZPONTI HONLAPJA

A Magyar Evangélikus Egyház
Evangélikus dogmatika dióhéjban 4.
Isten titka

Az Apostoli Hitvallás, egyházaink közös és legelso hitvallása, ezzel a mondattal kezdodik: Hiszek egy Istenben! Ezzel a vallástétellel azt a legmélyebb meggyozodésünket valljuk meg: a körülöttünk levo, látható anyagi világon és a bennünk létezo, láthatatlan szellemi-lelki világunkon kívül létezik egy egészen más, érzékszerveink és értelmünk számára egyaránt megközelíthetetlen, végso valóság. Ez a titokzatos valóság Isten, a legfobb Valóság, minden más létezo és minden élet forrása.
Az Ószövetség kinyilatkoztatása ezt a titkot, hogy kicsoda Isten, még nem tárja fel teljesen az embervilág elott. Amikor szent akaratát, a Tízparancsolatot közli Izrael népe számára az égo csipkebokor lángjai közül, Mózes kérdésére, ki szól hozzá, Isten ezt válaszolja a bibliai ige szerint: Vagyok, aki vagyok... a Vagyok (az Ószövetség eredeti héber nyelvén Jahve) küldött (2Móz 3,14). Isten az, aki öröktol fogva mindörökké van, létezik és minden más mulandó lét és élet végso forrása. Ez Isten elso és legnagyobb titka a Szentírás kinyilatkoztatása, igéje szerint. Ennek a titoknak a nagysága miatt Izrael népének vallása tiltja a szent Jahve, Isten neve kimondását, és helyette a Biblia szövegének olvasásakor mindig más kifejezéseket használ (az Úr, az Örökkévaló, a Fenséges stb.). Isten neve kimondásának ez a tilalma már hiányzik az Újszövetség kinyilatkoztatásában. Mert azt, hogy kicsoda Isten, maga Isten Fia, a Názáreti Jézusban emberi testbe öltözött Megváltó és Szabadító tárja föl az egész embervilág számára. Obenne, egyedül a Názáreti Jézus igéjében ismerhetjük meg a legnagyobb titkot Isten felol: Az én Atyám és a ti Atyátok. Maga adja az övéi, tanítvá-nyai és követoi ajkára ezt a csodálatos leleplezést Isten titkáról: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy (Mt 6,9). A Názáreti Jézus, az emberi testbe öltözött Isten Fia, egész igehirdetése ezt a legnagyobb örömhírt, az Újszövetség eredeti görög nyelvén evangéliumot, hozta el a bun és halál rabsá-gában vergodo embervilágnak: Isten az Atya, a szereto mennyei Atya, ellene lázadó és ot megtagadó, tékozló és koldusbotra, nyomorúságok mélyére került fiát hazaváró, minden bunét megbocsátó, kegyelmes és szereto mennyei Atya. Isten legmélyebb titkát a Jézushoz legközelebb álló, szeretett János apostol pedig így írja le, tárja föl elottünk: Az Isten szeretet, és aki a szere-tetben marad, az az Istenben marad és az Isten is obenne (1Jn 4,16). Isten legmélyebb titka, a teljes Szentírás isteni igéjének a szíve és lényege a nagy örömhír: Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Obenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen (Jn 3,16). A második nagy titok Isten felol a Szentírás igéjében ez: Isten - minden létezés és élet örök forrása - nem személytelenül létezik, mint a csillagok, a tengerek vagy a hegyek. Isten élo személy, közelebbrol három önálló személy teljes egységben: Szentháromság - egy örök Isten. Isten személyes létezése nyilvánvaló minket megszólító, személyesen nekünk szóló igéjébol is. De ugyanilyen kétségtelen bizonyosság és hitbeli tapasztalatunk erre vonatkozóan az imádság is. Mert imádkozni csak az élo, személyes Istenhez lehet! Az egy Istenben való hittel találkozunk a legkülönbözobb vallásokban, sot még egyes filozófiai rendszerekben is. De a Szentírás igéjének egyedülálló üzenete a vallások világában, hogy az egy örök, szent és kegyelmes Isten ugyanakkor három önálló, egymástól megkülönböztetendo személy: Atya, Fiú és Szentlélek Isten. A kereszténységet gyozelmes útján az antik világban áthatotta az a meggyozodés, hogy egészen új üzenetet és valami egyedülálló sajátosságot képviselt mind a zsidósággal, mind a világhódító rómaiak és görögök vallásával szemben... Már Pál apostolnál világos bepillantást kapunk ebbe a kettos szembeállításba. Pál azt hirdeti, ami a zsidóknak botránkozás, a pogányoknak pedig bolondság - írja a keresztények Szentháromságba vetett hitérol Gustaf Aulén, a múlt század nagy svéd teológusa. Valóban, a kereszténység elleni leghevesebb és sok-sok ezer vértanút is magukkal hozó támadások az ókorban a keresztények Szentháromság-hite ellen irányultak. Egyfelol a kereszténység talán legfélelmesebb, leghatalmasabb ellenfelévé vált manicheizmus részérol Kis-Ázsiában és Észak-Afrikában (Augustinus egyházatyának a legtöbb küzdelme éppen a manicheizmus ellen irányult). Másfelol az egyházon belül támadtak a Biblia Szentháromság-hite ellen a legkülönbözobb, szektás tévtanítások, amelyeknek részletezésére itt nem térhetünk ki. De tudnunk kell azt, hogy a Niceai-Konstantinápolyi Hitvallás, majd az
Athanasiusról elnevezett Hitvallás éppen ezektol a Szentháromság-tagadó, belso tévtanításoktól védelmezték az elso századok keresztény gyülekezeteit. Az újkorban, annak elso századaiban újra megjelent a nyugati kereszténységben a Szentháromság-hit elleni támadás. Az unitarizmus különféle irányzatai a Szentírással szemben egyedül a mennyei Atyát vallják Istennek. Szerintük a Názáreti Jézus a legtökéletesebb ember volt, aki kereszthalált halt Istenbe vetett hitéért, és csupán emiatt nevezték Isten Fiának. Szerintük a Szentlélek nem külön személy Istenben, hanem csupán Isten láthatatlan, bennünk munkálkodó Lelke. Komoly, hívo életük miatt az unitáriusok sok követore találtak ugyan Európában és Észak-Amerikában, de emiatt a Szentírás igéjével való szembehe-lyezkedésük miatt az ökumenikus világ-mozgalom nem tudta befogadni oket tagjai közé. Ugyanakkor fontos ma is hallgatnunk Luther reformátor-társának, a bölcs és szelíd Melanchthonnak, az Ágostai Hitvallás megfogalmazójának és az elso evangélikus dogmatika szerzojének (Loci communes, 1521) komoly figyelmeztetésére mind teológiánkban, mind igehirdetésünkben és személyes életünkben: Isten létezésének titkait sokkal inkább imádjuk, mint kikutatni próbáljuk. Isten létének titka legyen sokkal inkább hitünk, imádságaink és végso reménységünk tárgya, tartalma, mint régi és újabb teológiai irányzatok egymással való vitája efölött a legcsodálatosabb titok fölött!

A Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség

Istentiszteletek

Gyülekezetünkben ünnepeinken, vasárnaponként 4 helyen tartunk istentiszteleteket a következő időpontokban:
Rákoscsabán 9h
Rákoshegyen d.e. 9h
Rákoskeresztúron d.e. 10:30-kor
Rákosligeten 11h.

Az Úr szent vacsoráját
Rákoshegyen, Rákoskeresztúron és Rákosligeten a hónap első vasárnapján
Rákoscsabán pedig a 2. vasárnapján szolgáltatják ki.
Bibliaórák

Bibliaórák
Gyülekezetünkben hetente 3 alkalommal tartunk bibliaórát:
hétfőn Rákoscsabán
szerdán Rákoskeresztúron
csütörtökön Rákoshegyen.
Alkalmainkon általában egy-egy bibliai könyv folyamatos olvasása és közös tanulmányozása történik.

Hittanórák
Gyülekezetünkben a hittanoktatásnak 3 formája létezik:
a Pál Apostol Általános Iskolában és Gimnáziumban órarend keretében történik a hittanoktatás
tartunk hittanórákat a Zrínyi, illetve Kép utcai Általános Iskolában
tartunk hittanórákat a parókián.
Célunk, hogy a gyermekek megismerjék a Szentírás üzenetét, ez alapján alakuljon ki a helyes istenképük, hogy annak a későbbiekben hitet és életet megtartó ereje legyen.

Konfirmáció
Gyülekezetünkben a konfirmációi oktatás szeptembertől áprilisig heti 2 órában zajlik. Célja: az ifjakat bevezetni az Egyház tanításába és felkészíteni Őket az Úr szent vacsorájának vételére. A konfirmációi oktatás végén vizsga keretében a konfirmandusok beszámolnak a tanultakról a gyülekezetnek, majd az ünnepi istentiszteleten Úrvacsorát vesznek.
Ifjúsági Bibliaórák
Gyülekezetünkben két csoportban tartunk ifjúsági bibliaórákat: péntekenként 16 órakor a fiatalabb, 18 órakor pedig az idősebb korosztály tagjai találkoznak. Alkalmaink célja, hogy megtanuljunk Isten igéje alapján tájékozódni a világban. Ezt a célt szolgálták az elmúlt néhány hónap alkalmai is. Melyek során többen között az Apostoli Hitvallás egyes cikkelyeivel és a Tízparancsolattal kapcsolatos etikai kérdésekkel foglakoztunk. Emellett szervezünk kulturális programokat (színház- és mozilátogatást) és igyekeztünk alkalmat keríteni sportra, kirándulásra.
Szeretetvendégségek
Gyülekezetünkben évről évre visszatérő alkalmak a szeretetvendégségek, melyeken egybegyűlik a gyülekezet apraja-nagyja. Az alkalmakat különlegessé teszi a gyermeke szolgálata, akik rövid műsorral tesznek bizonyságot Isten szeretetéről.
Ifjúsági tábor a Balaton partján
Minden évben megrendezzük ifjúsági táborunkat Balatonszárszón. A táborozáson részt vesznek csakúgy legkisebb hittanosaink, mint az idén vagy korábban konfirmált ifjaink. Az egyhetes együttlét jó alkalom arra, hogy valódi Közösség alakuljon ki a gyermekek között és hogy játékos formában legyen sajátjukká a keresztyén üzenet. A Szentírás üzenetének továbbadása és elmélyítése kisebb csoportokban történik, melyeket a gyülekezeti lelkész, hitoktatók és pedagógusok vezetnek.

LINKEK
AZ EGYHÁZKERÜLET HONLAPJA

Ősmagyar vallás

A TÁLTOS kultúra hagyománya az UNIVERZUM sokrétu üzeneteinek megértésére, és tolmácsolására épül, elsosorban eszközök nélkül, az emberek több ezer éves természeti tapasztalataira alapozva.

A TÁLTOS Egyházi Közösség magyar oseink hitét hirdetve vallja, hogy miként az UNIVERZUMBAN is megtalálhatóak a különbözo szintek, /Galakszis, Nap, Föld, Teremtmények,/ úgy az ember is testi, lelki, szellemi egységként muködik harmónikusan.

A TÁLTOS hitélet alapelve, hogy az ember anyagból, - amit a Földanyá- tól kap -, szellembol, - amit a Mennyei Atyától kap -, és a lélekbol épül fel, a lélek az a PRINCIPIUM, amely a szellem üzeneteit igyekszik a test felé tolmácsolni.

A TÁLTOS Egyházi Közösség célul tuzte ki, hogy tanításával az érzék- letek elsajátítását minél több emberhez közvetítse, megtalálva azon egyénre szabott módozatokat is, melyek alapján ez a folyamat érzékel- hetové válik.

Elfogadva azt, hogy a természet csak harmóniában képes muködni, valljuk, hogy az ember is csak akkor tud harmóniában élni, ha a testi, lelki, szellemi szintjei egyensúlyban állnak. Amennyiben e harmónikus muködés bármelyik szintjében zavar keletkezik, testünk jelzéseket ad, segítségre szorul.

A TÁLTOS Egyházi Közösség célja, hogy ezeket a jelzéseket a hozzá- fordulóktól meghallgassa, a hagyományos TÁLTOS kultúra eszközeivel a bajokat feltérképezze, azokon a megfelelo szinteken segítsen.

A TÁLTOS kultúra tanításának célja az is, hogy a testi, lelki, szellemi életünket megbénító eroktol való megszabadulást elosegíto, természetes gyógymódokat megismertesse a hozzáfordulókkal.

A TÁLTOS Egyházi Közösség nyitott, párbeszédre készen álló.

LINKEK
TÁLTOS ISKOLA
MAGYAR-MAGHAR

A buddhista vallás
A buddhista filozófia alapjai

Négy Nemes Igazság
Miután Gautama Szakjamuni egy fügefa alatt ülve addig folytatta meditatív elmélyülését, mígnem bekövetkezett kialvása ("nibbana" vagy "nirvána"), azaz megvilágosodott, és "Buddha" (szó szerint: "Felébredt" vagy "Megvilágosult") lett belőle, azt követően tudatára ébredt a Négy Nemes Igazságnak, az "isteni szem" segítségével meglátva, miképpen halnak meg, majd születnek újra, karmájuk szerint - azaz a múltbeli szándékolt tetteiknek megfelelő létformákba és állapotokba - az élőlények. Mivel megértette, hogy a születés és halál kezdet nélküli körforgása (a "szamszára") milyen mértékű, meg nem szűnő gyötrelmet jelent a lényeknek, végül arra az elhatározásra jutott, hogy a birtokában lévő bölcsességből ad másoknak is. E szándékától vezetve útjára indult, hogy "mozgásba hozza a Tan kerekét". Tanítása, a "Dhamma" vagy "Dharma" (szó szerint: Valóság) a Négy Nemes Igazság keretébe foglalva segíti a lények törekvését a megvilágosodás felé:

Első Nemes Igazság: A létezés általános jellemzője a szenvedés.
A Buddha képes volt meglátni, miképpen jelentkezik a lények életében az elégedetlenség, a gyötrelmek, a fájdalmak; azaz: a szenvedés. Érzékelte a reinkarnációk szüntelen láncolatát, melyen át az öregség, betegség és halál kínjait újra és újra átélve a lények hol alacsonyabb, hol magasabb létformákba (úgynevezett "birodalmakba", azaz pl. emberi létformába, állati létformába, isteni létformába, stb.) vándorolnak, nem tudván szabadulni átmeneti örömeik vonzerejétől, s az elmúlás okozta gyötrelmeik súlyától.

Második Nemes Igazság: A szenvedés oka a vágyakozás.
A Buddha az elme folyamatait ismerve meglátta, hogyan működik a lényekben a tudatlanság, a megtévesztettség, amely azután vágyakozást okoz, a vágyakozás pedig - a vágy tárgyainak megszűnésével, elpusztulásával, elmúlásával - elégedetlenséget, gyötrelmeket, fájdalmakat, azaz szenvedést okoz.

Harmadik Nemes Igazság: Lehetséges a szabadulás a szenvedéstől.
A Buddha nemcsak felismerte a szenvedést, mely az élet általános jellemzője, és nemcsak annak okára ébredt rá, hanem - a Harmadik Nemes Igazsággal - arra is felhívta a figyelmet, hogy létezik szabadulás, azaz elvágható a szüntelen reinkarnációs lánc, mely a vágyakozás következménye.

Negyedik Nemes Igazság: A szabadulás útja a Nemes Nyolcrétű Ösvény.
A szenvedés tényének és okának felismerésével egy élőlényben kialakulhat a törekvés a szenvedés megszüntetésére, az élet-halál körforgásából való szabadulásra. Ehhez ad utat a Buddha által hirdetett Nemes Nyolcrétű Ösvény.

LINKEK
BUDDHIZMUSMA
BUDDHISTA.NET
BUDDHISTA.LAP.HU

A hindu vallás
A hindu filozófia alapjai

A Legfelsőbb (Bhagaván vagy Krsna) számtalan isteni energiával (saktival) rendelkezik, melyek közül a csit-sakti, a májá-sakti és a dzsíva-sakti a legfontosabbak (Visnu-purána 6.7.61.). Ezeket belső (antarangá), külső (bahirangá) és közbülső vagy határ (tataszthá) energi ának is nevezik. Az anyagi világ forrása a májá-sakti.
Amikor Bhagaván teremteni kíván, ezt egyik teljesértékű isteni kiterjedésén, Mahávisnun keresztül teszi. A teremtés folyamata tehát Isten akaratának eredménye.
A teremtés folyamatában először az úgynevezett mahat elve születik meg, majd fokozatosan a világi ego (ahankár), az öt fő anyagi elem (panycsa-mahábhúta), azok sajátosságai (tanmátra) és az érzékek (indrijání). Ezek együttese alkotja a végtelen számú univerzum evolúciójának bázisát. A mahat a prakrti (anyagi természet, energia) terméke, s ezért a három kötőerőből szattva azaz jóság, radzsasz vagyis szenvedély, tamah, tudatlanság tevődik össze, de főként a szattva s a radzsasz jellemzi. A szattva jellegzetessége a tudás, a radzsaszé pedig a cselekvés. A mahat tehát az a szubtilis elv, mely az anyagi tettek és anyagi tudás jellemezte anyagi világ alapját képezi. Ennek megfelelője az individuális egyénben a buddhi vagy értelem.
Csaitanja Maháprabhu parinámavád elmélete a teremtés problémájával kapcsolatban egy fontos dologban különbözik az általános értelemben vett parinámavádtól. Az általános értelmezés szerint ugyanis ez az elmélet a világot teremtő anyagi ok átalakulását jelenti: a szánkhja filozófiában a prakrti átalakulását, Rámánudzsa visistádvaita iskolájában pedig magáét Brahmanét. Ám Csaitanja szerint annak ellenére, hogy Isten önmagából teremti a világot, Őt magát mégsem éri változás. Miután Isten lénye nem részekből tevődik össze, így a rész tulajdonképpen ugyanaz, mint az egész: egy szó, mint száz, a teremtés nem befolyásolhatja, nem változtathatja meg Istent. Csaitanja parinámavád tanítása abban is különbözik Rámánudzsáétól, hogy az előbbi szerint Istennek azaz az Ő belső lényének közvetlenül semmi kapcsolata nincs a világ teremtésével és megsemmisítésével; mindez megnyilvánulásának, Visnu külső energiájának tulajdonítható. Ezért hívják Csaitanja parinámavádját sakti-parinámavádnak. Ez megegyezik Vjásza Védánta-szútrájának tanításával. A Védák sehol sem állítják azt, hogy a világ nem létező. Ez a feltételezés Sankarától és követőitől ered, nem pedig a Védákból.
Bár az anyagi világ Isten úgynevezett külső energiájának a terméke, ez a szó szoros értelmében nem jelent mást, minthogy Isten parinámája, azaz okozata. Így hát tulajdonképpen misztérium az a kérdés, miként marad változatlan (avikrta) a világot önnön magából teremtő Isten. Csaitanja mint azt a későbbiekben látni fogjuk a Védákat idézve nagy hangsúlyt helyez Isten hatalmának, energiájának ésszel felfoghatatlan (acsintja) mivoltára. Ezért az ezzel kapcsolatos tudásforrás egyedül a sabda (az isteni kinyilatkoztatás, azaz a Védák tanítása). Ugyanakkor az acsintja-sakti elmélet nem vak hitre, hanem logikus következtetésre alapul, ezt a későbbiekben, az acsintja-bhéda-abhéda elmélet taglalása során majd láthatjuk.

LINKEK
BHAGAVAD-GITA, a hinduk szent könyve
HINDUISTA.LAP.HU
VAISNAVA.HU